English

Út az egyensúly megteremtéséhez

Út az egyensúly megteremtéséhez

Amikor nővéreim elmenetek még egy ideig üldögéltem a kihunyó tűz mellett, és átfogtam a térdeimet karjaimmal, és ringattam magam. Halkan dúdoltam is.

„ Összeér ég és Föld Visszatér ő is még.”

Nem gondoltam senkire valójában.,Messziről bálnák hangját hozta a szél.

Milyen lenne velük együtt úszni? – tűnődtem, majd felálltam és megláttam őket a távolban. Hirtelen egy láthatatlan szem nézését éreztem a mellkasomon. Valószínűtlen volt, de mégis azt éreztem, hogy egy bálna néz, az- az nem is néz, hanem érez , és mondani akar valamit.

Nem hang, nem érzés, hanem valami más érzékszervem észlelte ezt. Egyszer csak kint voltam magamból, mintha álmodnék. A bálnaraj alattam úszott. Lassan ereszkedtem alá. Az öreg rám sandított, és megszólalt:

– Megérteted a hívást. Jól van, tarts velünk!

Már nem volt testem, csupán lélek és szellemként úsztam velük. Láttam, hogy ők látják a víz alatti színeket, áramlatokat, rezgéseket.

Alkalmazkodtam hozzájuk. Szinte belesimultam az életükbe.

Most mintha egy tükör állna utunkba, de ők átúsztak rajta.

– Ez itt az álomidő.- mondta az öreg hangok nélkül, csak úgy a lelkemnek.

Nekem is sikerült átjutnom rajta, mintha ott sem lett volna, nem értettem.

Az öreg gurgulázott egyet. Talán nevet. – gondoltam.

– Tévedsz, amikor így teszek, akkor örülök, de nem nevetek, ez több,mint a nevetés.

Hirtelen nagyobb halraj vált láthatóvá, és látszólag nyugodtan úsztak. A bálnák szintén, jól megfértek egymással.

A víz alatt csönd borult mindenre. Lassan siklottunk, időtlenül. Váratlanul alattunk egy romváros jelent meg.

– Ez itt Mú szigete volt. – fordult felém az öreg- hallottál róla?

– Igen. Tudok a létezéséről.

– Már éltél is ott egyszer.

– Honnan tudod?

– Tudom … dom…. domm..- rezegtette meg a levegőt maga körül.

– Ember lánya, vándor! Figyelj csak, teljesen simulj bele az életünkbe, és többet fogsz tanulni, mint valaha.

– Mit kell tennem?

– Semmiiiiit- gurgulázott az öreg, csak légy.

– Hogyan?

– Nem tehetsz föl több kérdést ember lánya vándor, csak figyelj.

Hirtelen kört képeztek egy bálnaasszony körül, mintha védelmeznék. Megértettem, hogy a bálnaasszony szülni fog.

Csend lett az óceánon. Elült a szél. A bálnák is csak lebegtek a vízben, majd az asszony bálna hirtelen kilökte hasából az új életet. A kicsi bálna ugyan olyan volt mint társai ,csak kicsiben. Keresni kezdte az anyját, hozzádörgölődzött, majd úszott vele tovább.

Ebben a születésben volt valami csoda, nem is annyira a látvány, hanem az- az összetartozás, ahogy ott vártak a víz felszínén. Békesség, és harmónia volt bennük.