Lombos fák között
Füst száll.
Öregapó ül
Nyugodt, boldog.
Most eljött az idő,
Meghalok.
Tudnod kell mi a hatodik álom.
Csukd be a szemed.
Álmodj.
Nyugodtan pihensz karjaimban.
Szíved kinyílik.
Befogadod a világot.
Az erdő beszél.
Elmondja a föld illatát.
Pára száll fel.
Levegőt vesz a föld.
Tiszta hegyi patak igyekszik lefelé.
Nyújtsd ki a kezed.
Simítsd végig a levegőt.
Fejed alatt mohapárna.
Olvadj bele az erdőbe.
Tiszteld az életet.
Hajolj meg, ha látsz egy kristályt.
Ő az első tanító.
Szépsége kihívó.
Fénye csalogató.
Nézz bele a fényébe,
Évmilliók tiszta párája
Lett.
Vedd a kezedbe, és olvadj fel benne.
Szép,
Üde,
Van.
Büszke fa van előtted.
Hajolj meg.
Több vihart, és esőt élt meg.
Tapintsd meg.
Orrodban gyantaillat.
Ágain átszűrődik a fény.
Simulj hozzá.
Érezd ahogyan él.
Lüktet a belseje.
Veled együtt vesz levegőt.
Emelkedj fel.
Hatalmas vizet látsz.
Óceán.
Olyan akár a lélek.
Énekel a bálna.
” Hatalmas a te lelked,
amelybe belefér a teljes
Óceán. ”
Mozdulj a hullámok szerint.
Egyre beljebb
Már a nyílt vízen vagy.
Szabadság.
Fény.
Delfinek vesznek körül.
Nincs szó.
Nincs mozdulat.
Megáll az idő.
Boldogok,
Oldódj fel !
Engedd élni a lelkedet.
Mosolyogj a napra.
Éld a valódi életed.
Ízleld meg a vizet.
Vegyél levegőt.
Tárd ki tested a napnak.
Álmodj !
Álmodd, hogy delfinek vesznek körül.
Jön az érzés.
Itt van.
Nézel, mint látó a tűzbe.
Minden te vagy, és te a mindené.